Júlia szelet

Épp anyukám születésnapjára kerestem valami egyszerű, de mégis finom süteményt. Egy sütős facebook csoportban láttam meg, megszerettem és megsütöttem. Mennyei finom volt.
A recept itt olvasható.

A mézes tésztalap nekem nem állt össze a recept szerint, így egy kevés tej és egy tojás hozzáadása szükséges volt. A szódabikarbóna mennyiségét túl soknak találtam, én fél kávéskanállal tettem hozzá, továbbá a cukor mennyiségét is 10 dkg-ra csökkentettem
A piskóta elkészítésekor nem követtem a recept tanácsait, a megadott mennyiségekből, de a saját módszerem szerint készítettem. A tojásfehérjét felvertem háromnegyedes habbá egy csipet sóval, ekkor apránként belekevertem a cukrot és a 3 evőkanál vizet, majd a kemény, fényes habba egyenként belekevertem a tojások sárgáját. Amikor kemény, sárga habbá alakult, apránként beleszitáltam a sütőporral elkevert lisztet. Óvatosan beleforgattam a habba. A piskótatekercset saját ribizlilekvárral töltöttem meg.
A krémhez a pudingpor helyett 5 púpozott evőkanál keményítőt és 1 teáskanál zselatinport összekevertem 15 dkg barna nádcukorral. A 7 dl tejet fél vanília rúddal felfőztem, majd az 1 dl tejben elkevert keményítős mixet is hozzáadtam. Kihűtöttem a kész pudingot, és 14 dkg kihabosított, puha vajat adtam hozzá. Ezzel a krémmel töltöttem meg a tésztát.
A tetejére olvasztott étcsokoládé került.

Sós rács

Egy időben terjedt az interneten az a "vírus", hogy háziasszonyok tésztarácsozót használtak sós tésztához.

Én a jól bevált pogácsa receptemet használtam hozzá. A tésztáját őrölt rozmaringgal ízesítettem és sajttal szórtam meg a tetejét. Mennyei finom, ropogós lett, mindenki a csodájára járt!
Nagyjából 1 cm vastagra nyújtottam a tésztát, kisebb, kb. tenyérnyi darabokra vágtam, és erősen rányomtam a rácsozót. Széthúzkodtam a darabokat, és 180°C-os sütőben megsütöttem. A végén 1-2 percre ráeresztettem a légkeverőt, így lett ropogós!