Citromfűvizes hidratáló arckrém

Miért pont citromfű? Először is, az illata miatt. Másodszor pedig a vírusölő, baktériumölő hatása miatt. Természetesen arckrémben nem töményen alkalmaztam, hanem citromfűvíz formájában. A citromfűvíz tulajdonképpen az illóolaj készítés mellékterméke. A citromfűolaj is hidrodesztillációval készül, azaz forró gőz segít kinyerni az értékes illóolajat. A gőzt lehűtik, a víz és az olaj elválik egymástól. Természetesen az olaj a hatékonyabb, citromfű esetében herpeszre is ajánlják, de a vízben is marad értékes hatóanyag. Ilyen módon állítják elő az illóolajat például kakukkfűből, zsályából, levendulából is.

Összetevők: 7,5 g folyékony olaj (nálam: argán, búzacsíra, olíva, jojoba, szőlőmag), 7,5 g sheavaj, 2 g emulsan, 1 g cetil alkohol, 2 g hamamelis víz, 30,5 g citromfűvíz (vagy citromfűvíz és desztillált víz keveréke), 1 csepp tejsav, 0,5 g optiphen, 3 csepp citromolaj

A folyékony olajakat kimérjük, hozzátesszük az emulsant és a cetil alkoholt is. Vízfürdőben felolvasztjuk. Hagyjuk kicsit kihűlni. Mérjük ki a citromfűvizet, hamamelis vizet, és vízfürdőben langyosítsuk fel. Az olajos fázishoz mérjük hozzá a sheát és az optiphent. Kevergessük addig, míg homogén folyadék lesz belőle. Állandó keverés közben, szinte cseppenként adagoljuk hozzá a vizes fázist (mintha majonézt készítenénk). Ha összeállt a krém, adjuk hozzá a tejsavat és a citromolajat.

A citrom(fű) érzékennyé teheti a bőrt a nappal szemben, érdemes nyáron inkább éjszakai krémként használni. És természetesen itt is érvényes, végezzünk allergiapróbát, illetve, ha bárki érzékeny valamely összetevővel szemben, ne használja ebben az összeállításban a krémet.

Fehércsokis piskóta eperhabbal

Az eredeti recept a SZÓRD+ Nyári Receptek című kiadványában olvasható. Én egy picit
módosítottam rajta, mert nagyobb formában készítettem.

Hozzávalók: tésztához: 5 dkg fehércsoki, 2,5 dkg vaj, 3 tojás, 5 dkg cukor, 1/2 rúd vanília, 5 dkg liszt, 2 dkg keményítő, 3 evőkanál házi krokant; eperhabhoz: 50 dkg eper, 20 dkg joghurt, 5 dkg cukor, 10 lap zselatin, 20 dkg habtejszín; tetejére: citromfüves cukor

A piskótához a csokit és a vajat felolvasztjuk. A tojássárgákat 2,5 dkg cukorral és a vaníliarúd magjával habosra keverjük. Belekeverjük a visszahűtött vajas keveréket, majd beleszitáljuk a keményítőt és a lisztet. Hozzákeverjük a krokantot is. A fehérjét a maradék cukorral habbá keverjük, majd óvatosan beleforgatjuk a masszába. 21 cm-es kerek tortaformát kivajazunk, megszórjuk liszttel, beletesszük a masszát. 170°C-ra előmelegített sütőben 30 perc alatt készre sütjük.
Rácson hűlni hagyjuk.
Az eperhabhoz 25 dkg epret villával összenyomkodunk, hozzáadjuk a cukrot és felmelegítjük. A zselatinlapokat hideg vízbe beáztatjuk. A még meleg eperpürében feloldjuk a zselatint. A tejszínt kemény habbá verjük. Az eperpürét összekeverjük a joghurttal, beleforgatjuk a tejszínhabot. A tészta tetejét kirakjuk a maradék eperrel, ráöntjük az eperhabot, és egy éjszakára a hűtőbe tesszük.
Tálaláskor citromfüves cukorral megszórjuk.

Krokant

A krokant szinte nélkülözhetetlen a konyhában. Pillanatok alatt feldob bármilyen "lapos" édességet.
Szórhatjuk a tetejére, keverhetjük a krémbe vagy tésztába.
Mi a krokant? Tulajdonképpen olajos magvakból és cukorból készített grillázs, amit apróra törve használunk fel. Könnyű elkészíteni és jól záródó üvegben vagy dobozban hónapokig eláll.

A recept a Saját készítésű pralinék és bonbonok könyvben lévő recept alapján készült. Ez egy alaprecept, amely sokféleképpen variálható, és felhasználható.

Hozzávalók: 30 dkg cukor, 20 dkg keverék (dió, mandula, (földi)mogyoró, pisztácia, ...)

A cukrot 8 evőkanál vízben felforraljuk. Gyöngyözve forraljuk, amíg a massza hőfoka eléri a 150°C-t, és a cukor mézszínűvé válik. Egy cukorhőmérőre szükségünk lehet. Óvatosan belekeverjük a magvakat, amíg mindegyik darabra rátapad a cukor. A masszát szilikonlapra öntjük, hagyjuk kihűlni. Utána sodrófával apróra törjük.
Én turmixban egészen apróra törtem, hogy alkalmas legyen sütemények, pohárkrémek díszítésére is.

Vaníliás rebarbaratorta

Hozzávalók: tésztához: 15 dkg liszt, 5 dkg darált dió, 7,5 dkg cukor, 1 cs. vaníliás cukor, 8 dkg vaj, 1 tojássárgája; töltelékhez: 1 kg tisztított, szeletelt rebarbara, 12,5 dkg cukor, kevés víz, 2 dkg zselatin; pudinghoz: 1 cs. vaníliás pudingpor, 5 dl tej, 5 dkg cukor, 4 dkg vaj; tetejére: 10 dkg mandulaforgács

A tészta hozzávalóit összegyúrjuk, folpackba csomagoljuk és egy órát a hűtőben pihentetjük. Egy 26 cm átmérőjű tortaformát kikenünk vajjal. A tésztát belenyomkodjuk az aljába úgy, hogy 2 cm magas peremet is kialakítunk. 180°C-ra előmelegített sütőben 20 percig sütjük, majd kihűtjük. A rebarbarát cukorral kevés vízben puhára főzzük. A zselatint a rebarbarához keverjük és még egyszer felforraljuk, majd kihűtjük a tölteléket. A pudingport a cukorral és a tejjel sűrűre főzzük. Belekeverjük a maradék vajat és hagyjuk kihűlni. A tortalapra rásimítjuk a rebarbarát, erre a pudingot, majd megszórjuk mandulaforgáccsal. Rövid időre visszatesszük a sütőbe, hogy a mandula megpiruljon. Hidegen tálaljuk. A rebarbarához kevés reszelt gyömbért is tehetünk.

Bodzás muffin

Kisalföld gasztro magazin, 2012. május 16. számában megjelent recept alapján

Hozzávalók: 5 dkg vaj, 15 dkg cukor, só, 2 tojás, 1 citrom reszelt héja, 10 dkg mandulaszelet, 1,5 dl tej, 1 dl bodzavirágszörp, 20 dkg liszt, 1 cs. sütőpor, 1 tenyérnyi bodzavirág

A vajat a cukorral habosra keverjük és hozzáadjuk a tojásokat. A citrom héját, a kissé összezúzott mandulát és a 0,5 dl bodzaszörpöt beledolgozzuk, majd hozzáadjuk a tejet. A lisztet a sütőporral elkeverjük és beleszitáljuk a tojásos keverékbe. Gyors mozdulatokkal egyneműsítjük, majd hozzáadjuk a bodzavirágot. A vajjal kikent muffin formákba belekanalazzuk a tésztát. Figyeljünk rá, hogy csak félig tegyük a formát. 180°C-ra sütőbe tesszük. Nekem 20 db muffin lett az adagból, így mind a két tálcát betettem a sütőbe, légkeveréssel sütöttem, kb. 20 perc alatt kész. A maradék szörpöt úgy osztjuk el, hogy minden muffinra tudjunk önteni egy picit. Addig hagyjuk a formában, amíg a szirupot beszívja.

Érdemes a muffin tésztáját kézzel, habverővel kikeverni, úgy sokkal könnyebb, lazább textúrája lesz a sütésnél. Átütő bodza íze nincs, de azért nagyon kellemes.